-
1 φωνή
φων-ή, ἡ,A sound, tone, prop., the sound of the voice, whether of men or animals with lungs and throat (ἡ φωνὴ ψόφος τίς ἐστιν ἐμψύχου Arist.de An. 420b5
, cf. 29, HA 535a27, PA 664b1); opp. φθόγγος (v.φθόγγος 11
):I mostly of human beings, speech, voice, utterance,φ. ἄρρηκτος Il.2.490
;ἀτειρέα φ. 17.555
; φ. δέ οἱ αἰθέρ' ἵκανεν, of Ajax' battle-cry, 15.686; of the battle- cry of an army,Τρώων καὶ Ἀχαιῶν.. φ. δεινὸν ἀϋσάντων 14.400
: pl., of the cries of market-people, X.Cyr.1.2.3;ὁ τόνος τῆς φ. Id.Cyn.6.20
, D.18.280, Aeschin.3.209; ὀξεῖα, βαρυτέρα, λεία, τραχεῖα φ., Pl.Ti. 67b;φ. μαλακή Ar.Nu. 979
(anap.); μιαρά, ἀναιδής, Id.Eq. 218, 638: with Verbs,φωνὴν ῥῆξαι Hdt.1.85
, Ar.Nu. 357 (anap.);φ. ἱέναι Hdt.2.2
, 4.23, Pl.Phdr. 259d, etc.;φ. ἥσει E.HF 1295
;προΐεσθαι Aeschin.2.23
;ἀρθροῦν X.Mem.1.4.12
;διαρθρώσασθαι Pl.Prt. 322a
;ἐντείνασθαι Aeschin.2.157
;φ. ἐπαρεῖ D.19.336
; with his voice, aloud,Il.
3.161, Pi.P.9.29;εἶπε τῇ φωνῇ τὰ ἀπόρρητα Lys.6.51
;διὰ ζώσης φωνῆς Anon.Geog.Epit.1p.488M.
; μιᾷ φ. with one voice, Luc. Nigr.14; ἀπὸ φωνῆς, c. gen., dictated by.., Choerob.in Thd.1.103 tit., Marin. in Euc.Dat.p.234 M., Olymp. in Grg.p.1 N., Pall. in Hp.2.1 D.: pl., αἱ φ. the notes of the voice, Pl.Grg. 474e;σχήμασι καὶ φωναῖς Arist. Rh. 1306a32
: prov., φωνῇ ὁρᾶν, of a blind man, S.OC 138 (anap.); πᾶσαν, τὸ λεγόμενον, φ. ἱέντα, i.e. using every effort, Pl.Lg. 890d, cf. Euthd. 293a;πάσας ἀφιέναι φωνάς Id.R. 475a
, D.18.195;φωνὰς ἀπρεπεῖς προΐεντο PTeb.802.15
(ii B. C.).2 the cry of animals, as of swine, dogs, oxen, Od.10.239, 12.86, 396; of asses, Hdt.4.129; of the nightingale, song, Od.19.521;ἄνθρωπος πολλὰς φωνὰς ἀφίησι, τὰ δὲ ἄλλα μίαν Arist.Pr. 895a4
.3 any articulate sound, opp. inarticulate noise ([etym.] ψόφος), φ. κωκυμάτων S.Ant. 1206
;ὥσπερ φωνῆς οὔσης κατὰ τὸν ἀέρα πολλάκις καὶ λόγου ἐν τῇ φωνῇ Plot.6.4.12
:στοιχεῖόν ἐστι φ. ἀδιαίρετος Arist.Po. 1456b22
; also esp. of vowelsound, opp. to that of consonants, Pl.Tht. 203b, Arist.HA 535a32; in literary criticism, of sound, opp. meaning, Phld.Po.5.20 (pl.), 21.4 of sounds made by inanimate objects, mostly Poet.,κερκίδος φ. S.Fr. 595
; (lyr.);αὐλῶν Mnesim.4.56
(anap.); rare in early Prose,ὀργάνων φωναί Pl.R. 397a
; freq. in LXX,ἡ φ. τῆς σάλπιγγος LXX Ex.20.18
; φ. βροντῆς ib. Ps.103(104).7;ἡ φ. αὐτοῦ ὡς φ. ὑδάτων πολλῶν Apoc.1.15
.5 generally, sound, defined as ἀὴρ πεπληγμένος, πληγὴ ἀέρος, Zeno Stoic.1.21, Chrysipp.ib.2.43.2 language, hdt.4.114, 117;φ. ἀνθρωπηΐη Id.2.55
;ἀγνῶτα φ. βάρβαρον A.Ag. 1051
;φωνὴν ἥσομεν Παρνησίδα Id.Ch. 563
, cf. E.Or. 1397 (lyr.), Th.6.5, 7.57, X.Cyn.2.3, Pl.Ap. 17d, etc.;τῶν βαρβάρων πρὶν μαθεῖν τὴν φ. Id.Tht. 163b
;κατὰ τὴν Ἀττικὴν τὴν παλαιὰν φ. Id.Cra. 398d
, cf. 409e.III phrase, saying,τὴν Σιμωνίδου φ. Id.Prt. 341b
;ἡ τοῦ Σωκράτους φ. Plu.2.106b
, cf. 330f, etc.; of formulae,στοιχειώματα καὶ φ. Epicur.Ep.1p.4U.
, cf. Sent.Vat.41 (= Metrod. Fr.59);αἱ σκεπτικαὶ φ. S.E.P.1.14
, cf. Jul.Or.5.162b, etc.b message, Sammelb.7252.21 (iii/iv A. D.).V loud talk, bragging, Epicur.Sent.Vat. 45. -
2 αἰθήρ
αἰθήρ, έρος, ὁ, Hom. Il. 16, 365 δίης, Od. 19, 540 δῖαν, Pind. Ol. 1, 10 ἐρήμας, 13, 125 ψυχρᾶς, Soph. O. R. 861 οὐρανία, Eur. Alc. 596 Ion. 1445 El. 991. Am richtigsten nach Anaxagoras von αἴϑω, künstlich Arist. mund. 2 von ἀεὶ ϑεῖν, nach Plat. Crat. 410 b ὅτι ἀεὶ ϑεῖ περὶ τὸν ἀέρα ῥέων; die obere Luft, die strahlend gedacht wird im Ggstz des ἀήρ, der unteren Luftschicht Plat. Tim. 58 d Phaed. 111 b; bes. Hom. beobachtet genau den Unterschied zwischen ἀήρ u. αἰϑήρ, vgl. Lehrs Aristarch. 167 ff; Iliad. 14, 288 εἰς ἐλάτην ἀναβὰς περιμήκετον, ἣ τότ' ἐν Ἴδῃ μακροτάτη πεφυυῖα δι' ἠέρος αἰϑέρ' ἵκανεν; – 15, 686 φωνὴ δέ οἱ αἰϑέρ' ἵκανεν, 13, 837 ἠχὴ δ' ἀμφοτέρων ἵκετ' αἰϑέρα καὶ Διὸς αὐγάς, 18, 214. 19, 379 ἃς ἀπ' Ἀχιλλῆος κεφαλῆς (σάκεος) σέλας αἰϑέρ' ἵκανεν, 18. 207 καπνὸς ἰὼν ἐξ ἄστεος αἰϑέρ' ἵκηται (vgl. Scholl.); 2, 458 ἀπὸ χαλκοῠ ϑεσπεσίοιο αἴγλη παμφανόωσα δι' αἰϑέρος οὐρανὸν ἷκεν, an das Himmelsgewölbe, das Firmament, τὸ στερέμνιον, vgl. οὐρανός, 17, 425 σιδήρειος δ' ὀρυμαγδὸς χάλκεον οὐρανὸν ἷκε δι' αἰϑέρος ἀτρυγέτοιο, 19, 351 οὐρανοῠ ἐκκατέπαλτο δι' αἰϑέρος; 16, 300. 8, 558 οὐρανόϑεν δ' ἄρ' ὑπερράγη ἄσπετος αἰϑήρ, das Gewölk (im ἀήρ) zertheilte sich, so daß der Aether sichtbar wurde, der Aether brach durch die Wolken, οὐρανόϑεν vom Himmelsgewölbe her, für das menschliche Auge; 17, 371 ἠέρι γὰρ κατέχοντο – ὅσσοι ἄριστοι –. οἱ δ' ἄλλοι – πολέμιζον ὑπ' αἰϑέρι, πέπτατο δ' αὐγὴ ήελίου ὀξεῖα, νέφος δ' οὐ φαίνετο πάσης γαίης οὐδ' ὀρέων, der Ort, wo die Fürsten kämpften, war von einer Nebelwolke eingehüllt, die Anderen kämpften unter wolkenlosem Himmel, so daß über ihnen der Aether sichtbar war; 16. 365 ὡς δ' ὅτ' ἀπ' Οὐλύμπου νέφος ἔρχεται οὐρανὸν εἴσω αἰϑέρος ἐκ δίης, ὅτε τε Ζεὺς λαίλαπα τείνῃ, ἃς τῶν ἐκ νηῶν γένετο ἰαχή τε φόβος τε, es erhebt sich ein plötzlicher Wind, in Folge dessen lös't sich vom Berge Olymp eine Wolke und geht in den Himmelsraum (vgl. οὐρανός), αἰϑέρος ἐκ δίης, nachdem noch unmittelbar vorher αἰϑὴρ δῖα, wie wir sagen würden, »heiterer Himmel« gewesen war, nachdem noch unmittelbar vorher der αἰθήρ sichtbar gewesen war, vgl. ἐξ u. δῖος, Scholl. BV ὡς ἐξ εὐδίας ἐπιταράσσεται ὁ οὐρανός, οὕτως ταραχὴ γέγονε τῶν Τρώων; vgl. Lehrs Aristarch. 172 ff; – Il. 15, 20 ist Here vom Zeus aufgehängt ἐν αἰϑέρι καὶ νεφέλῃσιν, durch Aether und ἀήρ hin; 15, 192 bekommt bei der Theilung des Alls Poseidon das Meer, Hades die Unterwelt, Ζεὺς δ' ἔλαχ' οὐρανὸν εὐρὺν ἐν αἰϑέρι καὶ νεφέλῃσιν, er herrscht in Aether und ἀήρ; er heißt 2, 412. 4, 166 αἰϑέρι ναίων, Od. 15, 523 Ζεὺς Ὀλύμπιος, αἰϑέρι ναίων, insofern die Spitze des Berges Olymp, auf der nach Homer Zeus wohnte, in den Aether hineinragt; so heißt der αἰϑήρ οἴκησις Διός Ar. Th. 272 vgl. Ran. 100. – Hesiod. Th. 124; Pind. s. oben, πρὸς ὑγρὸν αἰϑέρα N. 8, 71, φαεννὸν ἐς αἰϑέρα Ol. 7, 122; Aesch. u. bes. oft Eur., der Cycl. 409 βαρὺν αἰϑέρα φάρυγγος ἐξιείς vom Athem, Qualm sagt.
-
3 ἱκάνω
ἱκάνω [ ῐκᾱ], [tense] impf. ἵκᾱνον [ῑ by the augm.], used only in these tenses, the [tense] fut., [tense] aor., and [tense] pf. being supplied by ἱκνέομαι:—lengthd. form of ἵκω, found in [dialect] Ep. and Lyr., sts. in Trag.,A come, ἐς Χρύσην, ἐς Σκαιὰς.. πύλας, Il.1.431, 9.354;ἐπὶ νῆας 2.17
;ἐνθάδε Od.15.492
; so (anap.);οἷ ἱκάνομεν S.El.8
;πρὸς ἐσχατιάν Pi.O. 3.43
, cf. B.10.96: in Hom. mostly c. acc., to come to,ἱκάνω νῆας Ἁχαιῶν Il.24.501
;ἱκανέμεν ἡμέτερον δῶ Od.4.139
; laterἱ. δόμους A. Pers. 159
(troch.): abs.,ἦ φίλοι ἄνδρες ἱκάνετον Il.9.197
;εὖ ἱκάνεις S. El. 1102
.2 reach, attain to, [ἐλάτη] δι' ἠέρος αἰθέρ' ἵκανεν Il.14.288
;φωνὴ δέ οἱ αἰθέρ' ἵκανεν 15.686
; [ἄνεμος] αἰπὺν ἱ. οὐρανόν Sol.13.21
; ἥβης μέτρον ἱ. Od.18.217, 19.532.II c. acc. pers., esp. of grief, hardship, etc.;με πένθος ἱκάνει Od.6.169
;μέγα πένθος Ἁχαιΐδα γαῖαν ἱκάνει Il.1.254
; τάφος δέ οἱ ἦτορ ἵ. Od.23.93; ἄλγος, γῆρας, δύη, κάματος, κῆδος, ὀϊζύς, μόρος, ἱκάνει τινά, 2.41, Il.4.321 (v.l.), Od.18.81, 5.457, Il.15.245, Od.5.289, Il.18.465; ; με παλαίφατα θέσφαθ' ἱκάνει they are fulfilled upon me, Od.9.507: c. dupl. acc., μιν ἄχος κραδίην καὶ θυμὸν ἱ. Il.2.171: rarely c. dat.,σφῶϊν ἐελδομένοισιν ἱκάνω Od.21.209
.2 of a suppliant, , al.III [voice] Med., in signf. 1.1,οἶκον ἱκάνεται 23.7
; in signf. 11.1,χρειὼ γὰρ ἱκάνεται Il.10.118
; in signf. 11.2,τὰ σὰ γούναθ' ἱκάνομαι 18.457
, Od.3.92, 4.322. (Fr. ἱκ-ᾰνϝ-ω, ἱκ-ṇ ϝ-ω (cf. ἱκνέομαι); [dialect] Aeol. ἴκᾰνε dub. in Alc.Supp.34, [ἴ?ἱκάνωXκᾱ]νε prob. in Sapph.Oxy.2076.16; ἵκᾰνον f.l. in Od.15.101.)
Перевод: с греческого на все языки
со всех языков на греческий- Со всех языков на:
- Греческий
- С греческого на:
- Все языки
- Английский
- Немецкий